Délelőtt - Kossuth Rádió

A magyar munkavállalók szívesen dolgoznak más generációkhoz tartozó kollégákkal, de kevésbé keresik aktívan ezeket a kapcsolatokat. Egy munkahelyen több generáció dolgozik együtt. Köztük lehetnek feszültségek, de működhet valóban jól is a közös munka, annak ellenére, hogy mások az elvárásaik a különböző generációknak. Hogyan működik ez a gyakorlatban?

800 ezer magyar él ma olyan településen, ahol nincsen patika, így az ott élők kénytelenek autóba, buszra vagy vonatra szállni, ha ki szeretnék váltani a gyógyszereiket. Már ha tudnak, hiszen rengeteg olyan ember él, aki életkora vagy egészségügyi állapota miatt, még a lakóhelyén működő gyógyszertárba sem tud eljutni. A „Gyógyszerész a Háznál” elnevezésű, díjnyertes magyar egészségügyi innováció ezekre a problémákra nyújthat megoldást, csökkentve az államkassza egészségügyi kiadásait. Vendég: Dr. Jánossy Kinga szakgyógyszerész, a Kunbajai Gyógyszertár tulajdonosa

Sokak számára ismerős, amikor egy csecsemő ösztönösen rámarkol a tenyerébe helyezett ujjra, mindannyian boldogok vagyunk, hogy a kicsi megfogta akezünket, pedig ez egy akaratlan mozdulat. Ezek a korai, úgynevezett primitív reflexek a fejlődés természetes részei, később azonban többnyire háttérbe szorulnak. De vajon mit jelezhet, ha egyes reflexek a későbbi életkorokban is kiválthatók? Mit igazolnak a már megjelent eredmények és mely irányok várnak még további kutatásra? Stephens–Sarlós Erzsébet és munkatársai már több száz gyermeket vizsgáltak meg és az időskori mozgásbiztonság felé is kiterjesztették a kutatásokat, ezek tapasztalatairól mesélt a stúdióban, előtte Herczeg Tibor összeállítása hangzik el, melyben egy korábbi konferencia előadói szólalnak meg.

Hogyan alakul át a gazdaság, ha nem elfelejtkezünk, hanem potenciális fogyasztóként sőt, akár munkaerőként tekintünk az idősödő generációkra? Az „Ezüstgazdaságról” beszélgettünk. Vendégek: Császi Dóra, a ComLab vezetője, az esemény egyik fő szervezője, Milánkovics Kinga, a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány és az Életplusz program szakmai vezetője, Katona Márton Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának egyetemi adjunktusa

Feldolgozatlan gyermekkori trauma, stresszes vagy toxikus munkahelyi környezet, háború, világjárvány, párkapcsolati gondok és a magány. Csak néhány dolog, ami negatívan hat a lelki egészségünkre. Világszerte már több mint 1 milliárd, hazánkban pedig másfél millió ember él valamilyen mentális zavarral. A lelki egészség világnapja célja, hogy felhívja a figyelmet a mentális egészség fontosságára, elősegítse az érzelmi és lelki zavarok megelőzését, illetve csökkentse a pszichés betegségekhez kapcsolódó előítéleteket. Melyek a legfőbb kiváltó tényezők, az intő jelek és a megelőzés lehetséges módjai? Mikor szükséges már szakemberhez fordulni, és miben segíthet a telefonos lelkisegély -szolgálat? S vajon az ép testben ép lélek mondás fordítva is igaz? A Napközben vendége Pólus Enikő mentálhigiénés szakember és Dudás Erika pszichológus, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének elnöke volt.

November 30-ával komoly változások elé néznek a hazai plug-in hibrid tulajdonosok: lekerül az érintett autókról a zöld rendszám, amivel együtt megszűnnek a korábbi adó- és parkolási kedvezmények is. Ezzel párhuzamosan a lassabb AC töltőoszlopok visszaszorulása és a nagy teljesítményű DC villámtöltők terjedése miatt a nyilvános utcai infrastruktúra használata is egyre nehezebbé válik számukra. Szakértő vendégeinkkel körbejárjuk a hazai hálózat átalakulását, a jogszabályi változások hatásait és a zöld mobilitás mindennapi realitásait. Vendégek: Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke Szabó Róbert, az Autó-Motor főszerkesztője Kormos Péter, az MVM Mobiliti ügyvezetője

Tudjuk-e mit játszik és kikkel a kamasz a számítógépen? Hogyan környékezik meg csalók egy ártalmatlan focis játék közben az online felületeken keresztül, és egy haverokkal játszott harci-, vagy bűnözős játék milyen hatással lehet a kamaszok lelkére?

Kivethet-e a Vízművek csatornadíjat esővízre olyan társasházban, ahol a lakások egy részét még el sem adták és korlátozhatja-e a vízszolgáltatást, mert a társasház vitatja a díj jogosságát? Vendég: dr. Kiss Balázs Károly társasházi ügyvéd, a MITOE elnöke Riporter: Nagy Margit

Október második hétvégéje évek óta a Donornap. A rendezvény célja: felhívni a lakosság figyelmét a szervadományozás és szervátültetés fontosságára. Milyen szerveknél lehetséges ez a beavatkozás? Milyen esetekben lehet segítség a transzplantáció? Mit jelent az, amikor egy szerv életet ment? Hogyan lehet valakiből szervdonor? Hogyan zajlik a szervadományozás?

Konfliktusok, amelyek akár emberéletet is követelhetnek. Önök mit tesznek, tennének, ha látnák, hogy valakit bántanak a nyílt utcán? A napokban sajnos végzetes kimenetelű lett egy segítségnyújtás. Hogyan tudunk jól segíteni az utcán, a villamoson, a buszon, ha látjuk, hogy másba belekötnek, akár verbálisan, akár fizikálisan bántalmaznak? Mit tegyünk, hogy ne kerüljünk bajba, de mégis segítő jobbot nyújtsunk embertársainknak?

Bár a bölcsességfogak eltávolítása sok esetben indokolt, nem feltétlen szükséges. Van, akinek eltolja a többi fogát, azért kell kivenni, másnál nem tud kibújni, vagy gyulladásos gócot okoz. De mikor ajánlott, hogyan kell eltávolítani? Milyen problémát okozhat, ha mégis megtartjuk, illetve mikor érdemes ragaszkodni hozzá?

700 000 korai halálesetért felelős évente a dohányzásaz Európai Unióban és mintegy 27 000 ember halálát okozza Magyarországon. Míg a hagyományos dohánytermékek használata lassú csökkenést mutat, addig nő az új típusú nikotinos termékek használatának aránya, főleg a fiatalok körében. Ennek hátterében többek között a marketingtevékenységek és az egészséges alternatívaüzenetek állnak. Egy mérgezéses bejelentés kapcsán kezdték el vizsgálni az illegális e-cigarettákat a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szakemberei, meglepő eredményre jutottak. Vendégek: Dr. Simich Rita, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Prevenciós Főosztályának szakértője Dr. Nagy Péter, a Bethesda Gyermekkórház tudományos igazgatóhelyettese és az ADHD ambulanciavezetője

Ki viszi tovább a vállalkozást hogy ne szűnjön meg a tevékenység? A kis és középvállalkozói szektor, amely országosan a munkavállalók nagy részét foglalkoztatja, évek óta generációváltás problémájával küzd. A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy cégek jelentős része a második generációt sem éri meg. Hogyan lehet biztosítani a folytonosságot a kis cégeknél és hogyan lehet az idősebb és a fiatalabb generációnak együtt dolgoznia? Megszólalók: Inotay Petra FIVOSZ főtitkár ifj. Vida Péter, a FIVOSZ KKV Transzfer Bizottságának elnöke Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke

Reggel befelé áll a sor, délután kifelé. A kiköltözésihullám után ma már százezrek próbálnak mindennap bejutni az agglomerációból a munkahelyekre és az iskolákba. De vajon meddig bírja még ezt az úthálózat, miért telnek meg a P+R parkolók már reggel hétkor, és mi kellene ahhoz, hogy többen válasszák a vonatot vagy a buszt? Vendégek: Szele András fenntartható mobilitási szakértő, ügyvezető (Mobilissimus) Dr. Csiszár Csaba egyetemi docens, tanszékvezető-helyettes (BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar) Kofrán Gergely, a BKK Mobilitásstratégia és -tervezés osztályvezetője

A kéz és az ujjak zsibbadása rendkívül gyakori panasz, amely az esetek döntő többségében idegi eredetű, és a nyaki gerincből vagy a kéz idegeinek az alvási pozícióból adódó nyomódásából ered, de megerőltetés is állhat a panaszok hátterében. Különösen az irodai munkát végzők, a számítógépet használók körében fordul elő a leggyakrabban. De vajon mennyi ideje fennálló panaszok esetén forduljunk mindenképpen orvoshoz? Kéztornával megszüntethetőek-e a panaszok? A vendég: Kocsis Kata a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társaságánál gyógytornász-fizioterapeuta és a Magyar Sportrehabilitációs Egyesület Felső Végtagi Bizottságának társelnöke.

Az ülőmunka okozta hát-, derék- és nyakfájdalmakra a gyógytorna a leghatékonyabb, gyógyszermentes megoldás, amely korrigálja a tartáshibákat, nyújtja a megrövidült (mell-, csípőhorpasz) és erősíti a meggyengült (hát-, far-) izmokat. Szakember segítségével a preventív gyakorlatok és a tudatos testtartás megelőzik a mozgásszervi panaszok krónikussá válását. Vendég: Vizsy Maja gyógytornászMűsorvezető: Horváth SzilárdSzerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő

A bántalmazó párkapcsolat nem mindig hangos, és nem mindig egyértelmű a külvilág számára. Sokszor a mindennapokba simul, így nehezen felismerhető. Mik a jelei? Mi számít bántalmazó kapcsolatnak? Miért nehéz egy ilyen kapcsolatból kilépni? Milyen segítségért folyamodhat, aki érintett benne? Szakértő: Földes Eszter, az Ökumenikus Segélyszervezet kapcsolati erőszak módszertani munkatársa Műsorvezető: Horváth SzilárdSzerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő

Több vármegyében ismét megjelentek az unokázós csalók, azonban már a mesterséges intelligencia segítségével bárki hangját lemásolva még hitelesebben lehet becsapni a családtagokat. De az adathalász támadásoktól, a bankkártyás átveréseken át a becsöngetésekig újabb és újabb megtévesztésekkel próbálkoznak a csalók, és főként a jóhiszemű, idős embereket igyekeznek becsapni és megkárosítani. Idén az MVM és az Ügyfélkapu nevében, vagy lengyelországi számokról érkező hívásokkal akarnak átverni minket, esetleg ingyenes födémszigetelési akcióval kopogtatnak be. Hogyan lehetünk óvatosabbak és miként készíthetjük fel a idős rokonainkat, barátainkat, hogy ne váljanak áldozattá? A Délelőtt vendége Varga Balázs rendőr alezredes, az ORFK Bűnmegelőzési osztályának munkatársa és Solymos Ákos kiberbiztonsági szakértő volt, a műsorvezető pedig Balog Tamás.

Egy levél a fiókban, fénykép a falon, régóta hordozott családi történet, megsárgult napló vagy megtalált hangfelvétel. Sokan őriznek otthon emlékeket a múltból, de nem tudják, hol és főleg hogyan kezdjenek el utána járni. Kinek érdemes megmutatni a családban őrzött tárgyakat? Hol tárhatjuk fel a családi történeteinket? Miként kerülhetünk közelebb egy-egy korszak hétköznapjaihoz? Vendég: Ámik Ákos levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Riport/Belényi-nagyapja történetét kutató civil Riport/Deák Dóra, Varga Csaba fotóművész, 56 Múlt és Jelen – Képes időutazás című könyv alkotója

Sokat beszélünk arról, hogy mennyire káros hatásai lehetnek a korai képernyőhasználatnak, és miként befolyásolja ez a gyerekek fejlődését – de mit tehetünk akkor, ha már kialakultak a szokások, ha már a mindennapok része a telefon nyomkodása? Miként hathatunk az idősebb gyerekekre, kamaszokra, hogyan lehet visszakanyarodni a szakadék széléről, és milyen módon lehet újra érdekesebb a valóság, mint a képernyő? Vendégünk volt Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő és F. Takács István pszichológus, egyetemi oktató. A műsorvezető: Bak Anita

Mi a hűség kódja? Egyáltalán mit értünk hűség alatt? A hűségről általában a hűtlenség ellentéteként szoktunk beszélni, pedig annál sokkal több. A hűség szabadsága a jelmondata az idei házasság hete rendezvénysorozatnak. Miért szabadíthat fel a hűség? És kin múlik? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Mihalec Gábor pár- és családterapeutával.

Gombamódra szaporodnak a digitális élményközpontok. Először még az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat hívta életre Veszprémben a Fixír Médialabort, és 1,5 éve nyílt meg a CODE Digitális Élményközpont. Most Ajkán vár a megnyitójára a régi Kriptongyárból kialakult ilyen intézmény, de a fővárosban is van egy ilyen központ, remélhetően még több nyílik majd. A fiatalok természetesen lubickolnak ezekben a terekben, de vajon a közép és idősebb korosztály számára mennyire belakható ez a tér, megtalálhatják-e itt a helyüket, fogékonyak-e a digitális szórakozásra, és milyen programot kínálnak nekik az ilyen hipermodern intézmények? Felszeghy Csaba az összeállításában először Németh László a CODE infotrénere, vezető animátora mutatja be a központjukat, majd a stúdióban Farkas Bertalan Péter, a Prohuman oktatási szolgáltatójának ügyvezetője volt a vendégünk, akivel a digitális élményközpontokról beszélgettünk.

Friss kutatásoknak köszönhetően már tudományosan is igazolni látszik, hogy a migrénnek valóban köze van az időjáráshoz, a frontok változásához! A rohamokban jelentkező, rendkívül erős fejfájás gyakran munka-és mozgásléptelenné teszi az érintetteket. A még gyógyíthatatlan betegség hazánkban több, mint egymillió embert érint, de mi váltja ki és miként enyhíthetők a tünetei? A január 30-i Délelőtt műsorvezetője Balog Tamás volt.

Ne stresszelj rá!” – ez a tanács hangzik el leggyakrabban a gyermekre váró párok felé a környezettől. A rokonok, ismerősök, munkatársak sokszor ajánlanak szakorvost, gyógyszert, alternatív módszert vagy életmód változtatást is. Ez hatalmas stresszként nehezedhet a párok mindennapjaira, nem beszélve az évekig tartó orvosi procedúrákról. Ezt egy online felmérés eredményei is alátámasztják: a válaszadók kétharmada ugyanis úgy érzi, a nehezített gyermekvállalás rányomja bélyegét a munkavégzésére, családi és a baráti kapcsolataik beszűkülnek, és elsősorban a kisgyermekes ismerősöktől, rokonoktól távolodnak el. De vajon milyen lelki támogatást tud nyújtani a környezet ebben a helyzetben? Hogyan találjunk vissza újból, ha úgy érezzük, eltávolodtunk gyermekünktől, unokánktól? A műsor vendége: Homokiné Hollósi Cecília, tanácsadó szakpszichológus, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója és az Anna–Joachim-program szakmai vezetője.

Indul a 100 milliárd forintos Otthoni Energiatároló Program. Február elejétől 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni a háztartásoknak akkumulátorok építésére. 40 ezer család válthatja majd ki több órára fogyasztását megújuló energiával. Kik pályázhatnak és milyen feltételekkel? Mit nyernek vele azok, akiknél már van napelem? Érdemes-e belevágniuk azoknak, akik még nem rendelkeznek zöld energiával?Vendég: Szenyán Endre, A1 Solar, napelemet telepítő cég vezetőjeMűsorvezető: Bak AnitaSzerkesztő: Belényi Barbara

Like jelet már csak időseknek küldenek a fiatalok, egymás közt ez egészen mást jelent, mint ahogy a mosolygó fejecske is. És vajon miért lopakodik egy oktató az egyetemen a diákjai háta mögé, és ijeszti meg őket egy hangos köszönéssel? Mi illik és mi nem illik a digitális térben, és melyik generáció írja a netikettet? Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakember arról beszélt a Délelőtt adásában, hogy a Z generáció számára hogyan mosódik el a határ az online és offline kommunikációban. Dr. Nagy Emőke, a DFT Hungaria képzési igazgatója pedig a hivatalos kapcsolattartás viselkedéskultúráját ismerteti, ami már rég digitális platformokon zajlik, de a covid óta a megbeszélések, értekezletek (meetingek) is átköltöztek a képernyőkre. Vendég: Dr. Nagy Emőke, a DFT Hungaria képzési igazgatója Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő Szerkesztő: Veress Ágnes

A műtétek, sérülések utáni rehabilitációs gyógytorna nemcsak a gyorsabb és hatékonyabb felépülésben, de a mozgásképesség gyorsabb visszanyeréséhez is elengedhetetlen. Célja még, hogy csökkentse a fájdalmat és megelőzze a hossztávú komplikációkat. Ez különösen idősebb korban fontos, amikor is megnövekedhetnek a műtétekkel járó különböző betegségek és balesetek, ilyenek például a combnyaktörés és a csonttörések. Miért fontos a rehabilitációs gyógytorna? Hogyan segíti a felépülést? Mi történik, ha az egyén elhanyagolja mindezt? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk vendégünkkel a gyógytornász rovatunkban. Vendég: Vizsy Maja gyógytornász-fizioterapeuta, manuálterapeuta, a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társaságának kommunikációs munkatársa Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő Szerkesztő: Lopez Brigitta

A csontok sűrűsége a harmincadik életév betöltésével éri el maximumát, majd azt követően csökkenni kezd. Amennyiben a szervezet nem képes szabályozni az ásványi anyagok mennyiségét, a csontok szerkezete megváltozik és kialakulhat a csontritkulás. A néma kórként is emlegetett betegség kezdetben nem okoz klinikai tüneteket, előrehaladott formájában viszont már fájdalommal járhat. Vendég: dr. Pál Mónika reumatológus, fájdalomspecialista és Makovicsné Landor Erika gyógytornász Műsorvezető: Bak Anita Szerkesztő: Papp-Nánási Gabriella

Az időskor egy természetes életszakasz, amely számos fiziológiai és pszichoszociális változással jár. Ezek közül az egyik leginkább szembetűnő és mégis gyakran alábecsült jelenség a testtartás megváltozása, ami sokszor fokozatosan alakul ki, és nem csak esztétikai, hanem komoly egészségügyi problémákat is okozhat. Vendég: Ács Henrietta gyógytornász-fizioterapeuta, idősügyi életút tanácsadó Műsorvezető: Bicsák Eszter Szerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő

Vajon hány bárány van, amelyet meg lehet számolni? Egy 2024-es felmérés szerint a magyarok 63%-a éjjel felébred és nehezen alszik vissza, reggel pedig fáradtan ébred. És bár a lakosság többsége 6–8 órát alszik, hétköznap sokan ez alá csúsznak. Ilyenkor késő ősszel a korábbi sötétedés, az óraátállítás még jobban megzavarja a biológiai óránkat, ami szintén alvásproblémákhoz vezethet. De mit tehetünk annak érdekében, hogy jobban aludjunk? Mit tehetünk természetes módszerekkel és mikor van szükség orvosi beavatkozásra az alvászavarok esetén? Ezekről is beszélgetünk. Szakértőink: — Vada Gergely a Magyar Alvásszövetség szakértője, címzetes egyetemi docens — Dr. Révay Edit, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola docense, mentálhigiénés szakember Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő Szerkesztő: Nagy Bálint

"Az én időm, az én erőm. Érted." címmel indított kampányt az Autisták Országos Szövetsége. Az énidő nagyon fontos mindenki életében, az autista gyermekeket nevelő szülők esetében különösen. A nem mindennapi teljesítményről, de mindennapi nehézségekről, kihívásokról is beszélgetünk. Vendég: — Kővári Edit az Autisták Országos Szövetségének elnöke — Pohánka Edit az Autisták Országos Szövetségének alelnöke és a PontMás Vas Vármegyei Autista Gyermekekért Alapítvány elnöke Szerkesztő: Lopez Brigitta Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő

A Kossuth Rádió 5 munkatársa is tagja volt annak a 8 váltócsapatnak, akik a Semmelweis Egyetem Városmajori klinikájának orvosaiból, egykori betegeiből álltak össze, több mint húszan. Ide csatlakozhattunk mi is. Gécsek-Tóth Enikő így írt a futás után: Mondhatnám, hogy milyen nagy dolog vasárnap hajnalban kelni és aztán futni a tűző melegben egy versenyen. De szerintem nem az a menő. Hanem hogy van, aki ezt úgy teszi, hogy új vesét, új szívet, vagy mű szívbillentyűt kapott. És persze együtt futni velük is menő. Meg egyáltalán több ezer emberrel közösséget alkotni és látni, hogy más is pont azt érzi sportolás közben, mint te. Kedves kollégák és Semmelweis Egyetem Városmajori Szívklinika! Jó mulatság volt, köszönöm! Erről a versenyről és a mögötte álló kezdeményezésről beszélgettünk dr.Hartyánszky István professzorral, a Semmelweis Egyetem Városmajori klinikájának szívsebész-kardiológusával, aki a közös futást szervezte és Kerekes András egykori pácienssel, aki ma már aktív csapattag. A beszélgetőtárs Horváth…

Negyven után sokan érzik úgy, hogy az életük lassan lejtmenetbe indul, pedig ez az időszak valójában az önismeret és belső fejlődés új korszakát hozhatja el. Az önbizalom nem a fiatalság kiváltsága, sokkal inkább a tapasztalatból fakadó stabilitás. De hogyan lehet elérni, hogy lehetőségként, és ne teherként éljük meg az évek múlását? Milyen veszélyek leselkedhetnek ránk egy bizonytalanabb, kiszolgáltatottabb időszakban – kiváltképp a digitális térben –, és legfőképpen: hogyan lehet ebből felállni és talpon is maradni? Vendég: Pólus Enikő mentálhigiénés szakemberPöltl Ákos családbiztonsági szakértő Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő Szerkesztő: Dian Gergő

Több millió ember él műszívbillentyűvel, a világon évente több százezer szívbillentyű-műtétet végeznek. A beültetések növekvő száma részben a szív- és érrendszeri betegségek növekedésének, az elöregedő társadalomnak, valamint a modern orvostudomány fejlődésének köszönhető. Az elmúlt fél évben a SzívSn Egyesület tagjainak sgítségével adtunk tanácsokat, hogy megelőzhető-e a szív elöregedése, s ha már műtétre kerül sor, milyen életmódot jelent, s milyen rehabilitációs folyamatra van szükség? Ezúttal olyan kérdéseket beszéltünk meg, amiket hallgatóink tettek fel az elmúlt adások alkalmával s eddig nem tudtuk megválaszolni. Vendégeink Hartyánszky István szívsebész professzor, a Városmajor utcai szívsebészeti klinika orvosa, Gyebnár Brigitta érintett, a SzívSN Egyesület elnökségi tagja és Bernáth-Lukács Zsuzsa a SzívSN Egyesület vezetője voltak.

A kiégést először az egészségügyben dolgozóknál diagnosztizálták, orvosok, ápolók és szociális munkások körében, akik kiégtek a túlórától, és a túlzott stressztől. Ma már az Európai Unióban minden 4. munkavállaló szenved tőle. Pedig a korunk népbetegségének tartott burnout szindróma megelőzhető: van, aki kikapcsolódással, mozgással, vagy épp folyamatos tanulással küzd ellene. Vendég: Pólus Enikő, mentálhigiénés szakember Szerkesztő: Dian Gergő Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő

Több mint 19 millió lépés, lelkes hallgatók, fitt kollégák és valódi életmódváltások – ez a Kossuth Rádió mozgáskampányának mérlege. A rádiósok példamutatással szerették volna a hallgatókat rábírni arra, hogy tegyenek meg mindent a saját egészségükért. Mindegy, hogy mit, csak mozogjanak. A Millió lépés elnevezésű applikáció fejlesztőinek köszönhetően egy közös platformon keresztül gyűjthették az aktivitásokat – legyen szó sétáról, táncról vagy úszásról, hiszen az alkalmazás több mint 60 mozgásformát képes lépésszámra váltani. Szerkesztő-műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő Vendégek: - Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió csatornaigazgatója - Volf-Nagy Tünde, a Délelőtt felelős szerkesztője - a mozgás kampány első 3 helyezettje: Horváth Ágnes szerkesztő-műsorvezető, Novák József hírterületi szerkesztő és Papp-Nánási Gabriella szerkesztő

Anorexia, bulímia nervosa. A testképzavar olyan mentális egészségügyi állapot, amelyben az egyén torzított és negatív képet alkot saját testéről és megjelenéséről. Hogyan ismerhető fel? Mit tehet a környezet és mit a szakemberek? Hogyan előzhető meg? Szakértőinkkel ezekre kerestük a választ a Kossuth Rádió Délelőtt c. műsorában. Vendégek: Bábi Anna, jógaoktató Bábiné Szottfried Gabriella édesanya, védőnő Kálóczi-Wolher Veronika dietetikus, táplálkozástudományi szakember

Védőoltás sorozat indult a Délelőttben. Az első részben többek között hallhatnak arról, hogy mi a kötelező védőoltások célja, milyen eredményei vannak a hazai védőoltási rendszernek, hogyan működik a nyájimmunitás. Vendég: dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos, NNGYK ls Prof. Dr. med habil Mészner Zsófia PhD, csecsemő- és gyermekgyógyász, infektológus, módszertani igazgató a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben

Megalakult a beszÉLJ! – Beszédzavarral Élők Jóllétéért Egyesület, amelynek célja, hogy az érintettek számára egy befogadó, támogató közeget teremtsen. A szervezet a beszédzavarokkal kapcsolatos szemléletformálásra is fontos tevékenységeként tekint. Róluk szól Nagy Bálint interjúja.

A 80 évnél idősebbeknek csaknem a fele érintett a demenciában, és a demensek 60%-a alzheimer betegségben is szenved. Ez utóbbi, teljes szellemi leépüléshez vezethet. Farkas Éva évek óta ápolja édesanyját otthoni környezetben, tapasztalatait pedig közösségi oldalain is megosztja. Az otthonápolás küzdelmeiről, nehézségekről és mentális mélységekről is szó esett a Délelőtt március 26-ai adásában, ahol vendégünk volt Farkas Éva és Pólus Enikő mentálhigiénés szakember.

Miért alakulnak ki bizonyos betegségek egy-egy élethelyzet vagy érzelmi trauma hatására? Hogyan hat a lelkiállapot a testi egészségre? Tartós stressz, gyermekkori- vagy akár felnőttkori érzelmi traumák, mind-mind olyan tényezők, amelyek megrendíthetik belső világunkat, sőt súlyosabb esetben akár bizonyos betegségek kialakulásához is vezethetnek. Ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk a március 10-i Délelőtt adásunkban, ahol vendégünk volt Dr. Csomai Zita orvos-természetgyógyász, életmód-tanácsadó, terapeuta.

"A tested a poggyász, amit egész életeden keresztül hordanod kell. Minél több a felesleg rajta, annál rövidebb az út.” – ez az idézet olvasható mottóként a Visegrádi Vitalizáló Vendégház honlapján, ahova a léböjtölni vágyók érkeznek. A többnapos kúra azonban a lélekre és a mentális állapotra legalább annyira jó hatással van, mint a testre. Hogyan működik a léböjt? Kiknek ajánlott? MIlyen betegséggel élők alkalmazhatják? Vendég: Arádi Antónia, böjt kúravezető Műsorvezető: Horváth Szilárd Szerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő

Laci életét egy uniós program keretében kapott műtüdővel mentették meg az orvosok a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben. Az ő személyes története és csodával határos gyógyulása egy nagyon súlyos problémára hívja fel a figyelmet. Magyarországon egyre több fiatal kísérletezik illegális e-cigarettákkal, mert finom illatuk és jó ízük miatt azt hiszik, ezek kevésbé ártalmasak, mint a hagyományos cigi. Lacinak e tévhit miatt összeomlott a tüdeje, és a fiú majdnem meghalt. Stúdiónk vendége Dr. Nagy Anikó főorvos, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgatója volt.

Szigorúan ellenőrzik, sőt már drónnal is zajlik a felderítés. A parlagfű virágpora több allergiás megbetegedés kiváltója, mint az összes többi allergén növény együttvéve. Becslések szerint a probléma már a lakosság mintegy 15-20 százalékát érinti. Mettől meddig tart a parlagfű szezon, és mit tehetünk ellene? Erről beszélgettünk a mai Napközben című műsorunkban dr. Nékám Kristóf alerrgológussal és Várszegi Gáborral, a Nébih, Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság igazgatójával. Szerkesztő: Pilisy Csenge és Nagy Bálint Műsorvezető: Bak Anita

A közösségi oldalakon, különböző fórumokon, sőt akár szakemberek szájából is gyakran elhangzik az a mondat, hogy a különböző daganatos megbetegedések hátterében lelki sérülések állhatnak, valamilyen konkrét trauma vezethetett kialakulásukhoz, és ha a páciens ezt tudatosítja, feldolgozza, akkor képes lesz akár leküzdeni a betegséget is. De van-e ennek tudományos alapja? A lélek betegsége tényleg okozhat rákot? Ezt próbáljuk körüljárni.

A következő hölgy, akinek a történetét hallani fogják, 13 éve küzd a rákkal. Nehéz lehetett igent mondania arra a megkeresésre, hogy beszéljen mindarról, amit átélt és átél a mai napig. A klinikai szakpszichológusa azt mondta róla, hogy nagy küzdő kiváló megküzdési képességekkel. Azért vállalta az interjút, mert szeretne segíteni másoknak. Reménykedik benne, hogy a szavai olyan emberekhez jutnak el, akik kapaszkodót találnak benne.

Szőke Beáta és Berkes Andrea élete egymástól függetlenül futott a maga medrében. Egészen addig, amíg az emlődaganat össze nem hozta őket. Beáta 2015-ben esett át a betegségen, Andrea 2,5 éve. Mindketten az üvegfestésben találtak gyógyírt a lelkük számára. Egyszer egy ötlettől vezérelve elkezdtek terápiás foglalkozásként üvegfestést tanítani daganattal élők számára Budapesten az Uzsoki utcai kórházban. Elmondásuk szerint kicsit olyanok ezek az alkalmak, mint a csoportterápia. Már az önmagában segít, hogy a résztvevők azt érzik, nincsenek egyedül a problémájukkal. A két üvegfestő hölggyel Gécsek-Tóth Enikő beszélgetett.

Bővült a készpénzfelvételi lehetőségek száma. Egy július 1-jén életbe lépett jogszabály szerint ugyanis már azon boltok pénztáraiban is lehet készpénzt felvenni, amelyekben lehetővé teszik a cashback szolgáltatást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezekben a boltokban kártyás fizetéskor készpénzt is tudunk felvenni ingyenesen, havi két alkalommal, maximum 40 ezer forintig. Dr. Túri Anikó, Gazdaságfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkárával és Herman Bernadettel, a Bank360 pénzügyi szakértőjével a legfőbb szabályokról és arról beszélgettünk, hogy mennyire szorult vissza mára a készpénzes fizetés.

Ház, kórház, és orvosok azért, hogy a súlyosan beteg gyerekek a szüleik közelében gyógyuljanak. Szakértőnk volt: dr. Kriván Gergely, a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat elnöke, a Dél-pesti Centrumkórház Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályának osztályvezető főorvosa. Műsorvezető: Horváth Ágnes Szerkesztő: Pilisy Csenge

A hazai férfiak körében a prosztatarák az egyik vezető daganatos kórkép: évente csaknem 4000 új esetet diagnosztizálnak, és 1100-1400 férfi hal bele a betegségbe. Európai összehasonlításban a magas halálozási arány oka, hogy itthon a férfiak 80 százaléka későn, a betegség áttétes stádiumában kerül orvoshoz, miközben Nyugat-Európában és az USA-ban az érintettek 80 százaléka már akkor elkezdi a terápiát, amikor a daganat még nem terjed túl a prosztata határain. Vasárnap csaknem 100 000 elegáns motoros vonult fel a világ több mint 100 országának mintegy 1000 városában – köztük 10. alkalommal Budapesten is –, hogy egyrészt felhívják a figyelmet a prosztatarák megelőzésére és a férfiak mentális egészségére, egyúttal egyéni és szponzori adományokat gyűjtsenek a novemberi „bajszos” kampányból már ismert Movember Foundationnek. Műsorvezető: Horváth Szilárd Szerkesztő: Herczeg Tibor